UVOD
     

Avtohtono naselitveno območje Madžarov v Sloveniji se nahaja v severovzhodnem delu države, ki se razprostira na 195 kvadratnih kilometrih ob slovensko-madžarski državni meji. Pripadniki madžarske narodne skupnosti živijo v petih občinah: Lendava/Lendva, Dobrovnik/Dobronak, Hodoš/Hodos, Moravske Toplice in Šalovci. Za tu živeče Madžare se uporablja izraz “prekmurski Madžari”, za samo območje pa “avtohtono naselitveno območje Madžarov v Prekmurju”. Oba izraza sta se začela uporabljati po drugi vojni, ko se je pojavila potreba po enotnem poimenovanju v Sloveniji živečih Madžarov oziroma območja, kjer so živeli. Razen tega se za to območje uporabljata tudi izraza “narodno mešano območje” oziroma “dvojezično območje”. Oba izraza sta nastala v 60-ih letih prejšnjega stoletja, ko je slovenska manjšinska politika začela oblikovati pravno zaščito manjšin, ki je temeljila na načelu t.i. pozitivne diskriminacije. Pravice, ki so bile zagotovljene madžarski manjšini, so bile omejene na narodno mešano oz. dvojezično območje.

Geografsko-demografske značilnosti

Narodno mešano območje v Prekmurju lahko razdelima na dva dela: na “lendavsko in goričko območje”.

K “lendavskemu območju” spadajo naselja med Dobrovnikom in Pincami: Dobrovnik/Dobronak, Žitkovci/Zsitkóc, Kamovci/Kámaháza, Genterovci /Göntérháza, Radmožanci/Radamos, Mostje/Hidvég, Dolga vas/Hosszúfalu, Dolgovaške Gorice/Hosszúfaluhegy, Lendava/Lendva, Lendavske Gorice/Lendvahegy, Čentiba/Csente, Dolina/Völgyifalu, Pince/Pince, Pince-Marof/Pince-Major, Petišovci/Petesháza, Trimlini/Hármasmalom, Dolnji Lakoš/Alsó Lakos, Gornji Lakos/Felső Lakos, Gaberje/Gyertyános, Kapca/Kapca, Kot/Kót. V okviru tega območja se nahaja tudi naselje Benica, ki pa ne spada k pravno omejenemu “narodno mešanemu območju” oziroma k “dvojezičnemu območju”.

“Goričko območje” se nahaja severno od lendavskega in ga sestavlja osem naselij: Hodoš/Hodos, Krplivnik/Kapornak, Domanjševci/
Domonkosfa, Središče/Szerdahely, Prosenjakovci/Pártosfalva, Pordašinci/Kisfalu, Čikečka vas/Csekefa in Mortvarjevci/Szentlászló.

(odlomek)

Če želite več izvedeti o dvojezičnem šolstvu na narodno mešanem območju Prekmurja si lahko, s klikom na spodnji povezavi, tudi prenesete celotno publikacijo v DOC formatu.

     

Prenos publikacije
O DVOJEZIČNEM ŠOLSTVU NA NARODNO MEŠANEM OBMOČJU PREKMURJA | format: Microsoft Word DOC

 

1. VZGOJNO-IZOBRAŽEVALNO OBDOBJE  

1. razred

 

 učiteljica + vzgojiteljica/učiteljica

+

ena oseba en jezik

 slovenski

in madžarski učbeniki
 

 

 

2. in 3. razred

 učiteljica + učiteljica

+

ena oseba en jezik

+

timsko delo

+

postopno ciljna vzporedna metoda SJ/50, MJ/50

  

 

 

 

 

 

 

 

dvojezični učbeniki
2. VZGOJNO-IZOBRAŽEVALNO OBDOBJE  

4. razred

 ciljna vzporedna metoda

 SJ/50, MJ/50
 

5. razred

 ciljna vzporedna metoda

 SJ/60, MJ/40
 

6. razred

 ciljna vzporedna metoda

SJ/60, MJ/40
3. VZGOJNO-IZOBRAŽEVALNO OBDOBJE  

7. razred

 ciljna vzporedna metoda

SJ/70, MJ/30
 

8. razred

 ciljna vzporedna metoda

SJ/70, MJ/30
 

9. razred

 ciljna vzporedna metoda

SJ/70, MJ/30

BEVEZETŐ

A szlovéniai őshonos magyarok lakta települések az ország északkeleti részén találhatóak, egy 195 négyzetkilóméternyi sávban a magyar-szlovén országhatár mentén. A magyar nemzetiség tagjai öt községhez tartoznak. Ezek: Lendva, Dobronak, Hodos, Moravske Toplice és Salovci. Az itt élő magyarokra a „muravidéki” jelző alkalmazása vált elfogadottá, magára a területre pedig a „muravidéki magyar lakosság őshonos területe”. Mindkét fogalom a második világháború után terjedt el, amikor igény nyílt a Szlovéniában élő magyarok egységes megnevezésére, illetve ennek a területnek a megnevezésére. E területet még „nemzetiségileg vegyesen lakott területnek’ illetve „kétnyelvű területnek” is nevezik. Mindkét fogalom a XX. század 60-as éveiben fogant, amikor a szlovén kisebbségi politika elkezdte kialakítani a kisebbségek jogvédelmét, ami az úgynevezett pozitív diszkrimináció elvén alapult. A magyar kisebbség garantált jogai a nemzetiségileg vegyesen lakott területnekre ill. a kétnyelvű területekre terjedtek ki.

Földrajz-demográfiai jellegzetességek

A Muravidék vegyesen lakott területét két részre oszthatjuk: a „lendvaira és a goricskóira”.

A „lendvai területhez” a Dobronaktól Pincéig sorakozó, következő települések tartoznak:

Dobrovnik/Dobronak, Žitkovci/Zsitkóc, Kamovci/Kámaháza, Genterovci /Göntérháza, Radmožanci/Radamos, Mostje/Hidvég, Dolga vas/Hosszúfalu, Dolgovaške Gorice/Hosszúfaluhegy, Lendava/Lendva, Lendavske Gorice/Lendvahegy, Čentiba/Csente, Dolina/Völgyifalu, Pince/Pince, Pince-Marof/Pince-Major, Petišovci/Petesháza, Trimlini/Hármasmalom, Dolnji Lakoš/Alsó Lakos, Gornji Lakos/Felső Lakos, Gaberje/Gyertyános, Kapca/Kapca, Kot/Kót

.

Ezen területen belülre esik Benice település is, amely viszont nem tartozik a jogilag értett „nemzetiségileg vegyesen lakott terület” kategóriába azaz a „kétnyelvű területhez”.

A „goricskói terület” a lendvaitól északra terül el, és nyolc települéből áll:

Hodoš/Hodos, Krplivnik/Kapornak, Domanjševci/
Domonkosfa, Središče/Szerdahely, Prosenjakovci/Pártosfalva, Pordašinci/Kisfalu, Čikečka vas/Csekefa és Mortvarjevci/Szentlászló

(részlet)

Ha többet szeretne tudni a kétnyelvű oktatásról a Muravidéken, olvassa el a lap alján található kiadványt DOC formátumban.

     
A kiadvány letöltése
 
O DVOJEZIČNEM ŠOLSTVU NA NARODNO MEŠANEM OBMOČJU PREKMURJA | format: Microsoft Word DOC

 

(Obiskano 95-krat, 1 obiskov danes)